- Drága Vaszil bátyám, most, hogy az erkélyről bejöttél a nagy kattintgatásból, friss, hideg 36 kockás témaxot egyenesen a frigóból parancsolsz-e? - kérdezte a kis Böhm Jóska, akit a kérdezett Vranek Vaszil már régen szárnyai alá vett, és a borbélyipari mesterség fortélyai mellett passziójába, a fotózásba is beavatott. Időnként megcipőzte, de ha eljött az ideje, a szép szavakkal sem fukarkodott.
- Hogyne kérnék drága fiam, de azért felkérdezlek, hogy a filmet jégszekrényben tárolós kultúrliga tagja mikor lettél? - faggatta az öreg, miközben leheveredett a könyvespolc mellé a kanapéra.
- Vezérlőelvem, hitvallásom az nekem régóta! Ha frigóban tartod azt mondják, tavaszi kikelet vagy őszi hervandóság nem változtat rajta. Nincs olyan jó barátja, mint a hűvös, ha hűvösön tárolod, mindenét adja, s kérni keveset kér érte. - felelte az inas.
- Azt mondod te nekem hülyegyerek, hogy a kodakok a hidegnek köszönhetik a színt, az erőt, a mosolyt? Azért mert a hírlapok megcikkezték párszor itt-ott? Én darab filmet oda be nem rakok, legyen hűtőben a waltdizni. Te is csak az ábrándjaidat élteted, hogy mesés képeid majd azon múlnak hideg-e a filmed. Én hadd sorolom mire figyelek csak: molygolyó, terpentin, vagy higany közelébe ne pakoljam, azoktól távol tartsam. Garázsban sem felejtem, a kipufogógáz sem hasznos neki. Száraz levegő sem barátja, ha spájzban tartod, meghullámosodhat, mint a Futó utcai szabott árú lányok haja a szitáló esőtől. - mondta nyugodt hangon a mester.
Az inas nem nyugodott. - Gamma sugárzást sem törődi báttya? Meglátszódhat a filmen darab idő eltelte után, az érzékenyebb filmekkel nem éppen mesés dolgok történnek. Hidegben kell tartani.- okoskodott.
- Ha azt mondod, hogy elemmel épített Polaroid filmjeimet is hűtőbe helyezzem, akkor Kun Bélának öltözve felkereslek hajnalban, és a Sevcsik-Hefeléből énekelek neked bekezdéseket. - mondta az öreg, de nem volt fenyegetés a hangjában.
- De ha itt tanuló norvég medikák keblén melengetném üzemi hőmérsékletűre őket betöltés előtt!- érvelt a kis Böhm.
- Azokon nem segítene az sem, értsed meg. És hogyan bánsz azzal a tekerccsel ami éppen kijött a hidegről? Páralecsapódást, ridegséget vigyázod-e? - vizsgáztatta tovább az idősebb.
- Mint sütés előtt a flekkent, pihentetem a konyhapulton három órát a skatulyából kivéve, utána mehet a gépbe. Ha kevesebbet áll, még össze is ragadhat odabent a plasztik. Ha meg fél évnél tovább tároltam, kemény szigorral kóstolom, lövök egy próbát belőle.
Vaszil bá' nem hagyta annyiban.
- És mi van ha Paks megreccen, darab ideig dologtalanul áll, kis kihagyás van az áramban? Kampózol-e valahonnan? Vagy minden fudzsid megyen a pocsékba?
- Egyszer áramszünet lett, minden kicsöpögött, csak a rollok bírták szárazon, azokat gyárilag külön sztaniolozzák szorgosan. A kisfilmes kaniszterek állják ugyan a vizet, de a pára meg a penész kikezdheti azokat is. De azóta túljárok én a rendszer eszén: kis ziplockos zsákba szilikagélt helyezek, úgy teszem őket be. De szívem megáll mikor bentfelejtett filmet találok a tőgykrém és a tejszínhab között, a sörök mögött megbújva. - váltott őszintére Böhm Jóska.
-Tartsd elől őket hülyegyerek, szem előtt legyenek, nem fogsz ráfeszülni. De különben is, minek veszel ennyi filmet? - firtatta az idősebb.
- Aggódok, hogy szeptemberre drágább fog lenni. Meg akinek szíve, lelke van, és fogékonysága a szép iránt, az tudja milyen érzés kinyitni a hűtő ajtaját, amikor tele van filmmel. Boldogság bírni, szagolni, kezelni azt a sok filmet bátya!
- Okosabb ütemben vásároljad, és nem kell hűtőztetni. Amelyik romlik megfele felirat szerint, azt vegyed előre. Ha meg túl sok filmed van otthon, azt mutatja, nem lősz eleget. Vedd, lődd, vegyél újat, ennyi. - foglalta össze Vranek.
És mivel úgy gondolta, már mindent átbeszéltek, megigazította feje alatt a díszpárnát, és a könyvespolcot bámulta.
- Roppanik-e még ez a szekrény éjszakánként a könyvek súlyától? - kérdezte.